Miért nem bízunk a helyi kézművesek, kis termelők termékeiben?

Tényleg ennyire sznobok vagyunk, hogy bár a helyi kézművesek és kis termelők munkája kiemelkedő minőséget képvisel, mégis sokan ragaszkodnak a nagy márkák termékeihez és mindenféle elméletet gyártanak magukban, hogy miért ne is próbálják ki? Pedig a kistermelők támogatása nemcsak a helyi gazdaságot erősíti, hanem egészségesebb, fenntarthatóbb alternatívát is nyújthat. Akkor mégis miért bizalmatlanok velük szemben az emberek? Mik lehetnek a legfőbb okok, és hogyan lehetne ezen változtatni?

A bizalmatlanság okai

    1. Ismeretlenség és a marketing hiány

A nagy márkák óriási összegeket költenek reklámra, míg a helyi termelők marketingje gyakran kimerül a szájhagyomány útján terjedő információkban. A vásárlók azt veszik meg, amit ismernek, és amit rendszeresen látnak. Egy nagy cég terméke állandóan szem előtt van a boltok polcain, míg egy helyi termelő portékáját lehet, hogy csak egy piacon vagy egy kisboltban találjuk meg.

Teljesen természetes, hogy egyszemélyes hadseregként, vagy akár egy nagyobb családi vállalkozásként sem fognak tudni versenyezni azzal a potenciállal, amit a nagy márkák mind emberi, mind anyagi erőforrásban tudnak költeni marketingre. És valljuk be, mi vásárlók, még ha elvileg mind utáljuk is a reklámokat és megőrülünk, mikor egy filmet többször is megszakítanak azok a fránya reklámok, de mégis hatással vannak ránk. Mégis szeretnénk azonosulni azzal a ránctalan huszonévessel, aki azt a szuper krémet keni magára és mi is azt akarjuk. Pedig az eszünk talán még tudja is, hogy átvernek minket. Tisztelet a kivételnek természetesen, mert nem akarom azt mondani, hogy minden reklám csak arra való, hogy átverje a vásárlókat, de lássuk be, annak van nagyobb befolyása a piacra, aki hangosabb.

Ezzel nem tudják a kis termelők, kézművesek felvenni a versenyt. Bár sokan nem is akarják. Inkább csak a saját környezetükben, városukban, max kicsiny országunkban szeretnék, ha elterjednének a termékeik. De sajnos a vásárlók ma már szinte mindent online keresnek először. Aki nincs jelen online és nem aktív, gyakorlatilag mintha nem is létezne. De vajon belefér a beszerzés, gyártás, eladás, szállítás mellett folyamatosan jelen lenni az online felületeken. Ez óriási kihívás számukra. Napi küzdelem, mert bár téma lenne is, de sokan a marketinget csak nyűgnek, egy szükséges rossznak érzik, amire igyekeznek a lehető legkevesebbet költeni. Erre lehet segítség a marketing kiszervezése, vagy ha arra nincsen elég anyagi erőforrás, legalább könnyíteni lehet a dolgon kész sablonok, poszt szövegek beszerzésével, például erről az oldalról.

    2. Megszokás és márkahűség

Egy másik ok lehet, hogy az emberek szeretik a megszokott dolgokat. Egy ismert márka logója és csomagolása biztonságérzetet ad. A nagy cégek évtizedek óta építik ezt a bizalmat, míg egy új, ismeretlen helyi termelőnek ezt sokkal nehezebb elérni. A vásárlók ragaszkodnak a bevált termékekhez, és gyakran nem mernek kipróbálni egy új, ismeretlen alternatívát. Ezt talán úgy lehet meg”hack”elni kicsit, hogyha te, mint tudatos vásárló, kézműves terméket adsz ajándékba. Ha több ajándékcsomagot szeretnél egyszerre, az sem szokott gondot jelenteni a kis termelőknek, de ebben akár én is tudok segíteni. Ahhoz ugyanis, hogy sok ember beszéljen a termékről, nagyon sok terméket kell eladni. Viszont még akkor sem garantált a siker, mert azt tapasztalom, de lehet, hogy ezt csak én látom így, hogy mostanában az emberek valahogy nem szívesen osztják meg az olyan információkat egymással, mint például milyen krémet használt a száraz kezére és az mennyire bevált, vagy hol talált egy szuper csomagolásmentes boltot, ahol jó minőségű termékeket talált jó áron, kellemes légkörben.

Mintha attól félnénk (no ez itt csak általános alany, mert rám ez egyáltalán nem jellemző!), hogy ha elmondjuk és terjesztjük ezeket az információkat, számunkra megszűnik a lehetőség. Valahogy ezt éreztem a bolt idejében is. Mintha mindenki, aki felfedezte, igyekezett volna megtartani magának ezt a kis titkot. Pedig minél többen ismernek egy kis boltot, minél többet vásárolnak helyi termelőtől, minél nagyobb ismertségre tud szert tenni egy helyi termelő, annál nagyobb lelkesedéssel és anyagi forrással fog tudni tovább működni és fejlődni, a vevői nagy örömére. Én mindenkit arra bíztatok, hogy terjesszük a híreket inkább személyesen, egymás között és ne a reklámokra támaszkodjunk csak.

    3. Kézműves = drága?

Amivel szintén gyakran szembesülök, hogy sokan úgy gondolják, hogy a kézműves termékek indokolatlanul drágák, és ezért nem éri meg őket megvásárolni. Ez egy elterjedt, de sokszor félreértésen alapuló nézet. A kézműves termékek ára ugyanis nem csupán egy szám a címkén, hanem annak a rengeteg időnek, munkának, szakértelemnek és alapanyagnak a lenyomata, amelyet a készítőjük beletett.

        Miért tűnnek drágának a kézműves termékek?

A nagyvállalatok tömeggyártásban dolgoznak, ahol az alapanyagokat nagy tételben szerzik be, gépekkel végzik a gyártást, és olyan globális ellátási láncot építenek ki, amely lehetővé teszi számukra az alacsony önköltséget. Emellett sok esetben állami támogatásokban, adókedvezményekben és egyéb pénzügyi előnyökben részesülnek, ami még tovább csökkenti a termékeik árát.

Ezzel szemben egy helyi kézműves vagy kistermelő teljesen más módon dolgozik. Nem rendelhet tonnaszám alapanyagot, mert kisebb mennyiséget állít elő. Nem tud mindent gépekkel helyettesíteni, mert épp a kézi munka, a személyes odafigyelés és az egyedi elkészítési mód teszi különlegessé a termékeit. A kis mennyiségben történő előállítás miatt az alapanyagok ára magasabb, ráadásul gyakran igyekszik fenntartható, etikus forrásból beszerezni őket, ami szintén drágább lehet.

        Az ár/érték arány más megvilágításban

Bár első pillantásra egy kézműves termék valóban drágább lehet, mint egy nagyáruházi tömegtermék, az ár/érték arányt figyelembe véve sok esetben viszont éppen a kézműves termék a jobb befektetés. Egy helyi méhész méze például lehet, hogy drágább, mint egy hipermarket polcán sorakozó, importált, ipari méz, de ha megnézzük a beltartalmi értéket és az előállítás módját, akkor nyilvánvalóvá válik a különbség. A kézműves méz tiszta, adalékmentes, tele van tápanyaggal és a helyi természeti adottságokat tükrözi, míg az olcsóbb alternatívák gyakran kevert, feldolgozott, akár cukorsziruppal hígított változatok.

Ugyanez igaz például egy kézműves szappanra vagy egy tömegtermelésben készült tusfürdőre. Az előbbi természetes alapanyagokból készül, nem tartalmaz felesleges vegyszereket, és kíméli a bőrt, míg az utóbbi gyakran mesterséges szereket és irritáló anyagokat tartalmazhat. Bár a kézműves szappan darabra drágább lehet, sokkal tovább tart, nem szárítja ki a bőrt, és hosszú távon egészségesebb választás.

        A valódi költségek beépülése az árba

A kézműves termékek ára azt is tükrözi, hogy a készítő nem a lehető legolcsóbb, hanem a lehető legjobb alapanyagokat használja. A nagyüzemi termékek esetében gyakran nem ismerjük az előállítás pontos körülményeit: milyen minőségű az alapanyag, hogyan bánnak a dolgozókkal, mennyire fenntartható a folyamat? A kézműves termékeknél viszont sok esetben ismerhetjük a készítőt, láthatjuk a termék útját a nyersanyagtól a késztermékig, és biztosak lehetünk benne, hogy nem kizsákmányolás vagy környezetrombolás árán készült.

Röviden: a kézműves termékek nem azért drágábbak, mert „luxuscikkek” lennének, hanem azért, mert a valódi értéküket tükrözik. Ha hosszú távon gondolkodunk, gyakran kiderül, hogy ezek a termékek nemcsak fenntarthatóbbak és egészségesebbek, hanem még pénzt is spórolhatunk velük, hiszen tovább tartanak, jobb minőségűek, és kevesebb kompromisszummal jár a használatuk.

    4. Félelem az átveréstől

A kézműves és helyi termékek iránti bizalmat egyik legnagyobb mértékben az a félelem rombolja, hogy valójában nem is azt kapjuk, amit ígérnek. Az elmúlt években egyre több nagyáruház, piac és webshop kezdte el használni a „kézműves”, „termelői”, „helyi” és „házi” jelzőket, mert ezek vonzzák a tudatos vásárlókat. A probléma az, hogy ezek a kifejezések sokszor nem fedik a valóságot, és a vásárlók emiatt bizalmatlanok lesznek az igazi kézműves termékekkel szemben is. Nem tudják eldönteni, hogy egy termék valóban helyi-e, vagy csak jól marketingelt ipari termék.

        Amikor a „kézműves” csak marketingfogás

Számos nagyobb üzletlánc és tömegtermelő felismerte, hogy a vásárlók egy része szívesebben választja a természetes, kis tételben készült, „home made” termékeket. Így megjelentek a polcokon az olyan termékek, amelyeken szerepel a „házi”, „kézműves” vagy „termelői” felirat, ám ha közelebbről megnézzük az összetevőket és az előállítás módját, hamar kiderül, hogy ezek sokszor semmiben sem különböznek az ipari termékektől.

Gyakori trükk, hogy egy terméket úgy csomagolnak, hogy kézművesnek tűnjön:

• rusztikus, „otthon készült” kinézetű címkék,
• barnás, natúr színek, amelyek természetességet sugallnak,
• kistermelői logónak tűnő dizájnelemek,
• kézzel írott betűtípusok a csomagoláson.

De ha megnézzük a címkét, azt látjuk, hogy egy multinacionális cég gyártotta, a világ másik feléről importálták, és tele van mesterséges adalékanyagokkal. Ez a fajta „zöldre mosás” (greenwashing) és a kézművességre játszó marketingstratégiák miatt sokan kételkedni kezdenek minden „helyi” vagy „kézműves” termék hitelességében.

        Hamis kézműves termékek a piacokon és fesztiválokon

A nagyáruházakon kívül a kézműves vásárokon és piacokon is előfordul, hogy valaki ipari terméket ad el kézművesként. Például előfordulhat, hogy egy „házi sajt” valójában egy nagyüzemben készült termék, amelyet kisebb csomagolásban, termelői logóval árulnak. A mézpiacokon is gyakran lehet találkozni olyan importált mézekkel, amelyeket magyar termékként próbálnak eladni. Mivel a vásárlóknak nincs mindig lehetőségük utánanézni a termék eredetének, könnyen átverhetőek. Ha valaki egyszer belefut egy hamis kézműves termékbe, az megingathatja a teljes kategóriába vetett bizalmát. „Ha egyszer becsaptak, mi garantálja, hogy a következő termelő tényleg helyi és valódi?” – merül fel a jogos kérdés.

        Hogyan különböztethetjük meg az igazit a hamistól?

Ahhoz, hogy visszaállítsuk a bizalmat a kézműves termékek iránt, fontos, hogy a vásárlók tisztában legyenek néhány alapvető szemponttal:

1. Kérdezzünk rá a termék eredetére!

   Egy valódi termelő szívesen mesél arról, hogy hogyan és hol készíti a termékét, míg egy csaló gyakran ködös válaszokat ad, vagy gyorsan témát vált.

2. Ellenőrizzük a címkét!

   Ha egy „kézműves” vagy „termelői” termék összetevői közt sok mesterséges adalékanyag szerepel, vagy a gyártó egy nagyipari cég, az gyanús lehet.

3. Keressünk valódi helyi termelőket!

   Vásároljunk termelői piacokon, közösségi fórumokon keresztül vagy olyan platformokról, ahol ellenőrzött kistermelők kínálják a portékájukat.

4. Figyeljünk az árra!

   Ha egy „kézműves” termék túl olcsó, érdemes elgondolkodni rajta, hogy valóban kisüzemi előállításból származik-e.

5. Próbáljunk közvetlen kapcsolatot kialakítani a készítővel!

   A legtöbb valódi kézműves termelő nyitott a vásárlók kérdéseire, és akár meg is mutatja a műhelyét vagy gazdaságát.

A hamis kézműves termékek elterjedése miatt fontos, hogy tudatosabb vásárlói döntéseket hozzunk. Ha a valódi termelőket támogatjuk, nemcsak minőségi terméket kapunk, hanem hozzájárulunk a helyi gazdaság fejlődéséhez és a valóban kézműves értékek megőrzéséhez is.

    5. Nem elérhető mindenhol

Még egy tényező, ami nehezíti a bizalomépítést, hogy a helyi termékek gyakran nehezen hozzáférhetőek. Egy nagy márkát bárhol megvehetünk, míg a kézműves termékeket csak piacokon, termelői/öko/csomagolásmentes boltokban, vagy bizonyos webshopokon találjuk meg. És ahogy azt az előző cikkben kifejtettem, az ilyen boltok sajnos nem terjednek futótűzként az országban és számos olyan nehézséggel küzdenek, amelyek miatt csak egy szűk közönség látogatja őket. Ha valaki a mindennapi bevásárlását egy nagyáruházban intézi, nehezen fog egy másik beszerzési csatornára váltani.

Hogyan lehetne visszaszerezni a bizalmat?

    Személyes történetek és átláthatóság

A bizalom kiépítésének egyik leghatékonyabb módja, ha a vásárlók megismerhetik a termelőket és a munkájuk mögött rejlő történeteket. Az emberek sokkal szívesebben vásárolnak olyan kézműves termékeket, amelyeknek ismerik az eredetét, látják a készítőjüket, és megértik, milyen munka és elhivatottság áll mögöttük.

    Miért fontos a személyes kapcsolat?

A nagyüzemi termékekkel szemben a kézműves termékek egyik legnagyobb előnye, hogy mögöttük valódi emberek állnak – nem arctalan gyártósorok és hatalmas multinacionális cégek. Ha egy vásárló találkozik a termelővel, beszélget vele, vagy akár csak látja, hogyan dolgozik, az segít lebontani a bizalmatlanság falát. A személyes kapcsolat érzése biztonságot ad, és segít a vásárlóknak meghozni a döntést. Hogyan erősíthető mindez?

        1. Közösségi média jelenlét

A termelők és kézművesek számára a közösségi média óriási lehetőséget ad arra, hogy bemutassák magukat és a munkájukat. Rendszeres bejegyzések, videók, élő közvetítések segítségével közelebb hozhatják a vásárlókat a termékeikhez. És ez egyszerre egy kényszer is, mert folyamatosan jelen kell lenniük aktívan, ami rendszerint nagy terhet ró ezeknek a kis cégeknek a tulajdonosaira.

• Bepillantás a műhelybe vagy a gazdaságba:

  Egy rövid videó arról, hogyan készül egy kézműves sajt, szappan vagy lekvár, hitelesebbé és vonzóbbá teszi a terméket. Ugye minannyian imádunk belenézni, hogyan zajlik a gyártás!

• Kulisszatitkok megosztása:

  Például egy poszt arról, hogy miért pont azt az alapanyagot használja a készítő, vagy milyen kihívásokkal szembesül a mindennapokban, segít közelebb hozni az emberekhez a folyamatot.

• Interakció a követőkkel:

  Ha a vásárlók kérdezhetnek, hozzászólhatnak, sőt, akár javaslatokat is tehetnek, az még inkább erősíti a kapcsolatot.

        2. Videós bemutatkozások

Egy rövid bemutatkozó videó, amelyben a termelő elmeséli a történetét, bemutatja a munkáját és az értékeit, sokkal személyesebbé és megbízhatóbbá teszi a márkáját. Az emberek könnyebben kötődnek egy archoz és egy személyes történethez, mint egy logóhoz vagy egy márkanévhez.

        3. Nyílt napok és látogatási lehetőségek

Ha a lehetőség adott, egy termelői gazdaság vagy kézműves műhely megnyitása a nagyközönség számára remek eszköz lehet a bizalom növelésére. Az érdeklődők saját szemükkel láthatják a gyártási folyamatot, megismerhetik az anyagokat, és közvetlenül kérdezhetnek a készítőktől. Esetleg kipróbálhatják saját maguk is a gyártást egy workshop keretein belül. Ha szeretnél a baráti társasággal vagy kollégákkal részt venni egy ilyen workshopon, arra számos kézművesnél van lehetőség, de segíthetek én is a megszervezésében.

Rajtunk, vásárlókon is múlik!

Ha egy termelő vagy kézműves hitelesen és nyíltan bemutatja a munkáját, az nemcsak a vásárlók bizalmát növeli, hanem hosszú távon elkötelezett vásárlói közösséget építhet ki. Egy személyes történettel rendelkező termék nemcsak egy árucikk lesz a polcon, hanem egy értéket képviselő választás. A mai világban, ahol annyi hamis információ és megtévesztő marketingfogás terjed, a valódi transzparencia kiemelheti a kézműves termelőket a tömegből. A hiteles kommunikáció és az őszinte történetmesélés nemcsak egy termék eladásáról szól – hanem egy közösség és egy megbízható márka építéséről is.

Erősíthetik a helyi termelők hitelességét minősítések és tanúsítványok is, például bio- vagy kézműves pecsétek. Emellett a pénzvisszafizetési garancia is növelheti a vásárlói bizalmat. Egy jó, de nehéz irány lehet, hogy a helyi termékeknek könnyebben elérhetővé kell válniuk. Webshopok, csomagautomaták, szupermarketek polcain való megjelenés vagy akár házhoz szállítási opciók mind segíthetnek a vásárlóknak. De, ami szerintem a legfontosabb és a legnagyobb erő a bizalomépítésben, azok az elégedett vásárlók és az ő véleményük. És itt nem feltétlenül a honlapokon vagy közösségi médiában olvasható véleményekről beszélek, hanem a közvetlen barátok, ismerősök véleményéről. Ha egy termék sok pozitív véleményt kap, többen merik kipróbálni. A helyi kézműves termékek és kistermelők támogatása nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is előnyös. A bizalom hiánya érthető, de leküzdhető. Ha a termelők aktívabb kommunikációja mellett a vásárlók is aktívabban terjesztik a jó hírt, akkor egyre többen fogják felismerni a helyi termékek valódi értékét. De ehhez bizony vásárolni kell és kipróbálni!